Kétszázezer veszélyeztetett gyermek Magyarországon

Magyarországon körülbelül húszezer gyermek él gyermek- vagy lakásotthonokban, illetve nevelőszülőknél gyermekvédelmi gondoskodásban. Számuk évről évre növekszik. A gyerekek fele 11 és 18 év közötti, tehát éppen problémás korban lévő tinédzser. A kérdéskört a hírtTV Iskolapélda című műsora járta körbe.

Jelenleg 604 gyermekotthon található hazánkban, az állami támogatás a mindennapi igények mindössze 30-40 százalékát fedezi. A gyermekek átlagosan 5 évet töltenek el egy otthonban. Az általános iskolával egybekötött oktatást intézményen belül végzik, rájuk az ott dolgozó pedagógusok különösen nagy befolyással vannak, hiszen ők alakítják világképüket. A gyerekvédelmi gondoskodásban élők háromnegyede serdülő, akik könnyen befolyásolhatóak és könnyebben tévednek rossz útra is.

A hírTV Iskolapélda című műsorában három szakember, Illésné Áncsán Aranka, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat gyermekvédelmi központjának vezetője, Apáthy Judit, a Kul Alapítványvezetője és Bozsoki Róbert, a Hűvösvölgyi Gyermekotthon igazgatója tárta fel a probléma gyökereit.

Ki is a veszélyeztetett gyermek?
Bozsoki Róbert elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg körülbelül kétszázezer veszélyeztetett gyermek él Magyarországon, és tíz százalékuk él állami gondoskodásban. Ebbe a kategóriába alapvetően azok tartoznak, akik alkoholista, züllött vagy krónikusan beteg szülő gyermekei, esetleg felbomlott, és ezáltal talaját vesztett család elhanyagolt utódai. Szintén ide tartoznak azok a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban tartósan kirívó magatartású, neurotizálódott serdülők, illetve a tanulásban lemaradt, túlkoros gyermekek is.
A Hűvösvölgyi Gyermekotthon igazgatója ugyanakkor kitért arra is, ismeretségi körében olyan családok is találhatóak, ahol a szülők 9 gyermeket nevelnek 26 négyzetméteren. Nemcsak nevelik, iskolába járatják és etetik őket, még lehetetlen körülmények között is – jegyezte meg.
Illésné Áncsán Aranka, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat gyermekvédelmi központjának vezetője szerint a veszélyeztetett gyermekek száma stagnál. Magyarázatképpen hozzátette: az 1997-es gyermekvédelmi törvény megalkotása után felálltak azok a gyermekjóléti szolgálatok, melyek komoly szakmai tevékenységének köszönhetően a gyermekek egy része otthon tudott maradni, különböző családi támogatás segítségével. Kiemelte azt is, hogy az intézmények látókörébe azok is bekerültek, akiket az előző struktúra alatt nem tartottak volna veszélyeztetettnek. Véleménye szerint, - melyet Bozsoki Róbert is megerősített - a gyermekvédelem a szociális prioritások végén kullog.
Regionális eloszlások: a gyerekek leképezik a társadalmi problémákat
Regionális szinten is komoly különbségeket lehet felfedezni, és az eloszlások egy az egyben leképezik az ország helyzetét. Nem meglepő módon Borsodban, a Hajdúságban és Szabolcsban található a legtöbb gyermekotthoni ellátásra szoruló. Míg Vas megyében néhány százat tartanak számon, addig Szabolcsban mintegy kétezret. A Hűvösvölgyi Gyermekotthon vezetője is megerősítette a számadatokat. Mint mondta, a fővárosiak száma nem emelkedett, sőt valamelyest csökkent, ezért számos ilyen intézményt szüntettek meg az elmúlt években.
Kitörési lehetőségek
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat gyermekvédelmi központjának vezetője a korosztályi problémákról is beszélt. Kifejtette: a törvény szigorodásának köszönhetően az egyre magasabb korosztályból érkeznek a gyerekek, akik már devianciával érintettek, azaz bűnelkövetők voltak. „Sokkal nehezebb velük dolgozni” – ismerte el a szakember.
Éppen ezen a helyzeten kíván segíteni a Kul Alapítvány. Vezetője, Apáthy Judit a részletekről szólva úgy fogalmazott, elsősorban az intézményben élő fiatalokat a családban nevelkedőkkel próbálják összekapcsolni. Táborokat és egyéb más programokat szervezünk számukra – fűzte hozzá, rámutatva: egy-egy életvezetési klub, és a rendszeres foglalkozások segítségével kijöhetnek ugyanis a rejtett tehetségek.
Ezeknek a gyerekeknek rendkívül kevés kitörési pontjuk van az életben, ezért kell mindent megadnunk számukra, és ki kell deríteni, kinek, mihez van érzéke, kit, mi érdekel, és mi felé lehet elindítani – erősítette meg a Kul Alapítvány vezetőjének gondolatait Bozsoki Róbert, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanulás segítségével akár 24 éves koráig is a rendszeren belül tudják tartani a gyerekeket. Ennyi idő pedig elég ahhoz, hogy két, akár három szakmát is elsajátítsanak. A szakember szerint azonban a legtöbbjükből hiányzik a kitartás, ezért is van szükség ilyen alapítványi segítségre. Az elmúlt időszak eredményei szerint valóban így van, hiszen több pozitív példát is lehet említeni. A Kul Alapítvány támogatta ugyanis többek között Oláh Ibolyát, aki a Megasztár győztese volt néhány éve Magyarországon.